
Szovjet űrhajó valószínűleg visszatért a Föld légkörébe
A Szovjetunió idejéből származó űreszköz egy része valószínűleg visszatért a Föld légkörébe, miután több mint öt évtizeden keresztül keringett az űrben. Ezt a hírt az Európai Űrügynökség (ESA) közölte, miután a Kosmos 482 elnevezésű űreszköz, amely 1972-ben indult útnak a Vénuszra, soha nem hagyta el a Föld körüli pályát. Az űreszköz négy darabra tört, és ezek azóta is a bolygónk körül keringenek. Az Európai Unió Űrmegfigyelő és Nyomkövető Központja (SST) szerint az egyik töredék – amelyről úgy vélik, hogy a leszállóegység – „valószínűleg” 2023. október 14-én, szombaton, 06:16 GMT (07:16 BST) körüli időpontban lépett vissza a légkörbe. Jelenleg nem világos, hogy az objektum a földre zuhant-e, vagy egyszerűen elégett a légkörben.
A re-entry helye is ismeretlen, azonban a szakértők úgy vélik, hogy a Föld 70%-át borító óceánok miatt valószínűtlen, hogy számottevő kárt okozott volna. Stijn Lemmens, az ESA vezető elemzője hangsúlyozta, hogy „sokkal valószínűbb, hogy lottót nyer az ember, mint hogy ez az űrszemét rázuhanna”. A Kosmos 482 leszálló kapszuláját úgy tervezték, hogy túlélje a Vénusz légkörének szélsőséges hőmérsékletét és nyomását, ami erős hőpajzsot és tartós szerkezetet jelentett. Ezért a szakértők azt feltételezik, hogy a kapszula esetleg túlélhette a kontrollálatlan légköri visszatérést.
Azonban a Kosmos 482 ejtőernyő rendszere, amelyet eredetileg a Vénuszra történő leszállás lassítására terveztek, valószínűleg már degradálódott az űrben eltöltött több mint ötven év alatt. Lemmens elmondta, hogy „az ember által készített tárgyak légkörbe való visszatérése viszonylag gyakori jelenség”. Hozzátette, hogy ez heti rendszerességgel történik nagyobb űreszközök esetében, míg kisebb tárgyak napi szinten térnek vissza. Az objektumok általában elégnek a légkörben, mielőtt elérnék a földfelszínt. Például Kína Long March 5B rakétája 2022-ben az Indiai-óceán felett tért vissza, míg a Tiangong-1 űrállomás 2018-ban főként a Csendes-óceán felett égett el.
A Kosmos 482 most szoros figyelem alatt áll a nemzetközi űrügynökségek által. Lemmens hangsúlyozta, hogy a jövőbeli űreszközöket úgy kell megtervezni, hogy biztonságosan tudják eltávolítani magukat a pályáról, lehetőleg kontrollált visszatérések révén. Ez lehetővé tenné a leszállási helyek pontos előrejelzését, csökkentve a kockázatot, hogy a törmelék lakott területekre essen, így védve az embereket és a vagyont, miközben „kezeli a űrszemét környezeti hatásait”. Az űrtevékenységek biztonságosabbá tétele érdekében elengedhetetlen a tudományos közösség és az űrügynökségek együttműködése, hogy a jövőbeli űreszközök tervezése során figyelembe vegyék ezeket a tényezőket.
A Kosmos 482 esete rávilágít arra is, hogy a hosszú távú űrutazások során keletkező hulladék komoly problémát jelenthet, különösen, ha figyelembe vesszük a Föld körüli pályán keringő egyéb űreszközöket és törmelékeket. Az űrkutatás fejlődésével a megfelelő irányelvek és technológiák kidolgozása elengedhetetlen a jövőbeli űrmissziók biztonságának garantálásához. Érdemes tehát folyamatosan figyelemmel kísérni az űrkutatásban bekövetkező eseményeket, mivel ezek nemcsak a tudományos közösséget, hanem a szélesebb közvéleményt is érdeklik.

