Xi igazi kihívása nem Trump kereskedelmi háborúja

Donald Trump neve sokak számára ismerősen cseng, különösen, ha a kínai nagykereskedelmi piacokon vagy vásárokon említik. A legtöbb kínai kereskedő nem retteg a trumpi vámoktól, hanem inkább gúnyos mémek és vicces videók formájában reagálnak a helyzetre. Az online kínai nacionalisták egyre bővülő serege készített parodisztikus tartalmakat, amelyekben például egy mesterséges intelligencia által generált Trump elnök, JD Vance alelnök és Elon Musk látható, amint cipőket és iPhone-okat szerelnek össze. Ez arra utal, hogy Kína nem úgy viselkedik, mint egy olyan ország, amely gazdasági fájdalmakkal néz szembe; Xi Jinping elnök pedig világossá tette, hogy Peking nem hajlandó hátrálni. „Több mint 70 éve Kína mindig a saját erejére és kemény munkájára támaszkodott a fejlődés érdekében… soha nem függött mások ajándékaitól és nem fél a túlzott elnyomástól” – mondta a hónap elején.

Xi magabiztossága részben annak tudható be, hogy Kína az utolsó évtizedhez képest sokkal kevésbé függ az Egyesült Államoktól. Azonban Trump vámemelései olyan feszültségeket gerjesztenek, amelyek már így is jelen vannak Kína gyengélkedő gazdaságában. Az ingatlanpiaci válság, a növekvő munkanélküliség és az öregedő népesség miatt a kínai emberek nem költenek annyit, amennyit a kormány szeretne. Xi 2012-ben lépett hatalomra azzal az álommal, hogy Kínát megújítja, ám ez most komoly próbatétel elé néz – nem csupán az amerikai vámok miatt. A kérdés az, hogy Trump vámjai meg fogják-e fékezni Xi gazdasági álmait, vagy a meglévő akadályokat lehetőségekké tudja-e alakítani.

Kína elméletileg hatalmas belföldi piaccal rendelkezik, hiszen 1,4 milliárd ember él az országban. Azonban a probléma az, hogy a lakosság nem tűnik hajlandónak a költekezésre, mivel az ország gazdasági kilátásai bizonytalanok. Ez nem a kereskedelmi háború következménye, hanem az ingatlanpiac összeomlása. Sok kínai család életmegtakarítását fektette be otthonaikba, hogy aztán öt év alatt látványos árzuhannal szembesüljenek. Az ingatlanfejlesztők továbbra is építkeztek, miközben a piac összeomlott. A becslések szerint Kínában annyi üres lakás van, hogy az elég lenne 3 milliárd ember számára.

A kormány öt évvel ezelőtt lépett fel azzal, hogy korlátozta az ingatlanfejlesztők hitelfelvételi lehetőségeit. Az ingatlanárak és a fogyasztói bizalom csökkenése azonban már megtörtént, és elemzők a Reuters februári felmérése alapján 2,5%-os csökkenést jósoltak az idei évre. A középosztálybeli kínai családokat nemcsak az ingatlanárak aggasztják, hanem az is, hogy a kormány képes lesz-e nyugdíjat biztosítani számukra. A következő évtizedben körülbelül 300 millió ember, akik jelenleg 50-60 év közöttiek, elhagyják a munkaerőpiacot. A kínai állami tudományos akadémia 2019-es becslése szerint a kormány nyugdíjalapja 2035-re kifogyhat a pénzből.

A fiatalok munkanélkülisége is aggasztó, hiszen a városi területeken a 16-24 éves korosztályban minden ötödik fiatal munkanélküli. A kormány azóta nem közölt fiatalok munkanélküliségi adatokat. Kína nem tudja egyszerűen átkapcsolni az exportot a belföldi keresletre, hiszen az exportok helyett belső vásárlók felé kellene elmozdulnia. A gazdasági nyomás figyelembevételével valószínűtlen, hogy a belföldi költés rövid távon jelentősen bővülni tudna.

A kormány több milliárd dolláros gyermekgondozási támogatásokkal, magasabb bérekkel és jobb fizetett szabadsággal próbálja fellendíteni a gazdaságot, de a szakértők úgy vélik, hogy ez nem fenntartható megoldás. Xi tudja, hogy a gazdasági növekedés ígérete, amelyet 13 évvel ezelőtt hirdetett, még nem teljesült. Ráadásul a fiatal generáció jövőjével kapcsolatos aggodalmak komoly problémát jelenthetnek a kommunista párt számára, hiszen a pénzügyi sérelmek miatt növekvő protestálás is várható.

A közelmúltban a pénzügyi sérelmek miatt történt tüntetések száma jelentősen megnőtt. Mivel a tüntetéseket gyorsan elfojtják és cenzúrázzák a közösségi médiában, valószínűtlen, hogy ez komoly fenyegetést jelentene Xi számára. Xi már 2012-ben azt mondta: „Csak akkor, ha az ország jól teljesít, minden egyes ember is jól élhet.” Ez az ígéret azonban most, amikor Kína gazdasági felemelkedése megkérdőjelezhető, egyre inkább távolinak tűnik.

Miközben Kína az elmúlt évtizedben óriási lépéseket tett a fogyasztói elektronika, az akkumulátorok, az elektromos járművek és a mesterséges intelligencia terén, Trump vámjai komoly akadályokat gördíthetnek a technológiai ambíciók elé. Xi azonban tisztában van vele, hogy a kínai gyártók évtizedes előnyben vannak, ezért az amerikai gyártók nehezen találnak hasonló infrastruktúrát és szakképzett munkaerőt máshol. A kínai vezetés jelenleg a válságot lehetőségként kívánja kihasználni, hogy új piacokat találjon. Kína már elkezdte diverzifikálni exportpiacait, és az Egyesült Államok kereskedelmi háborúja arra késztette, hogy más országok felé nyisson. A jövőben Kína számára a legnagyobb kihívás az lehet, hogy képes-e a belső piaci keresletet növelni, miközben a nemzetközi kereskedelmet is tovább építi.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cpq7y8vl55yo