Gazdaság,  Hírek

Világszerte reagálnak a vezetők Izrael gázai blokádjára

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a közelmúltban aggodalmát fejezte ki a gázai humanitárius helyzet miatt, kijelentve, hogy „sokan éheznek” a térségben, és az Egyesült Államok mindent megtesz annak érdekében, hogy a helyzetet kezeljék. Gaza már tíz hete teljes izraeli blokád alatt áll, ami megnehezíti az élelmiszer- és egyéb humanitárius segélyek bejuttatását a térségbe. A BBC elemzője, Ros Atkins áttekintette, hogy a világ vezetői hogyan reagáltak a gyorsan romló humanitárius helyzetre.

Trump elnök második hivatali idejének első jelentős diplomáciai útjára készül, amely során Szaúd-Arábiába, Katarba és az Egyesült Arab Emírségekbe látogat, remélve, hogy jelentős új befektetéseket tud szerezni az Egyesült Államok számára. Az út során célja, hogy támogassa a gazdasági kapcsolatok erősítését, amely különösen fontos lehet a közel-keleti partnerek tekintetében, akik komoly szereplői a globális kereskedelemnek.

A közelmúltban Bandar Abbasban legalább négy ember életét vesztette, míg ötszázan megsebesültek, ami tovább fokozza a feszültségeket a térségben. Benjamin Netanyahu, Izrael miniszterelnöke az első világvezető, aki a Trump-adminisztráció hivatalába látogatott azóta, hogy az Egyesült Államok vámokat vezetett be globális kereskedelmi partnereivel szemben. Ez a látogatás különös jelentőséggel bír, hiszen a két ország közötti kapcsolatok fenntartása és fejlesztése érdekében tett lépés.

A szíriai helyzet is aggasztó, mivel több ezer szíriai lépte át a határt Libanonba Latakia és Tartusz tartományokból. A BBC-nek nyilatkozó Oded Lifschitz unokája, akinek a holttestét a héten adták vissza Izraelnek, szintén megosztotta tapasztalatait a konfliktus okozta fájdalmáról. Különösen figyelemre méltó, hogy Zakaria, egy 11 éves fiú, aki a háború alatt önkéntesként dolgozott egy forgalmas gázai kórházban, története is megjelenik egy új BBC dokumentumfilmben.

A közelmúltban Izrael 369 embert engedett szabadon, miközben a Hamasz három további túszt, Alexander Troufanovot, Yair Hornt és Sagui Dekel-Chent adta át a Vöröskeresztnek. A hírek szerint körülbelül 180 foglyot engednek el három izraeli túszért cserébe. Az elengedettek között szerepel Or Levy, Ohad Ben Ami és Eli Sharabi, akik a 2023. október 7-i támadások során kerültek fogságba, és 16 hónapig tartották őket Gázában.

A brit Liberális Demokraták vezetője, Ed Davey arra szólította fel a miniszterelnököt, hogy hangsúlyozza a Fehér Ház felé, hogy az Egyesült Királyság elkötelezett a kétállami megoldás mellett. Ezen kívül egy volt katona, aki információkat gyűjtött és azokat Teheránnak továbbította, sikeresen megszökött a wandsworthi börtönből, ami újabb feszültségeket okozhat a brit és iráni kapcsolatokban.

A három szabadon engedett túsz, Doron Steinbrecher, Emily Damari és Romi Gonen, visszatértek Izraelbe, miután a tűzszünet életbe lépett Izrael és a Hamasz között. A Védelmi Erők által közzétett felvételeken látható, ahogy a túszok kiszállnak egy Vöröskereszt járműből.

A szíriai helyzet továbbra is változékony, hiszen Feras Killani, aki Damaszkusz Yarmouk negyedében nőtt fel, szemtanúja volt a lázadók és a kormányerők közötti brutális harcoknak. Orla Guerin, a BBC riportere, az Al-Sina börtönbe látogatott, ahol sok gyanúsított harcost tartanak fogva évek óta. A közelmúltban a felkelők offenzívája, amely megdöntötte az Assad-rezsimet, új reményeket ébresztett a szíriai nép körében, ami Aleppóban ünnepléshez vezetett, ahol az emberek táncoltak, zászlókat lengettek és békejelet mutattak. A BBC tudósítója, Lina Sinjab szerint a szíriai fővárosban örömteli hangulat uralkodik, mivel az emberek ünneplik az Assad-rezsim végét.

Forrás: https://www.bbc.com/news/videos/c20x1w9xq4po

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük