Miliband a globális együttműködés fontosságára figyelmeztet az energiapolitikai kihívások közepette
Ed Miliband, az Egyesült Királyság energiaügyi minisztere, a globális energiaellátás kockázatainak csökkentése érdekében való együttműködésre szólította fel a világ országait. Ezt a felhívást a londoni energia-biztonsági csúcstalálkozó megnyitóján tette, amelyen több mint 50 ország delegáltja, köztük az Egyesült Államok és az Európai Unió képviselői is részt vesznek. Miliband figyelmeztetett az energia „fegyverré válásának” kockázataira is, ami a háború következményeként, különösen az ukrán-orosz konfliktus által az energiaárakra gyakorolt hatásokat jelenti.
A csúcstalálkozó során a résztvevők a háborúk, szélsőséges időjárás, kiberháború és az energiaellátásra gyakorolt támadások által támasztott egyre növekvő kockázatok csökkentéséről fognak tárgyalni. Miliband nyitóbeszédében elismerte a fosszilis energiahordozók szerepét az energiamixben, de hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság számára a jövő alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiában rejlik. Kijelentette, hogy ez nem csupán a klímaváltozás elleni küzdelem érdekében szükséges, hanem az energiaellátás biztonsága érdekében is.
A csúcstalálkozót az Egyesült Királyság és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) közösen szervezi. Az IEA vezetője, Fatih Birol, a BBC-nek nyilatkozva a csúcs előtt elmondta, hogy a nemzetközi szinten tapasztalható szétszakadás miatt az országok képtelenek megoldani a legnagyobb energiaellátási kockázatokat. „Ahelyett, hogy együttműködésre törekednének, az országok egymást kihívják. Véleményem szerint az energiaellátás biztonsági kihívásainak tartós megoldása a nemzetek közötti együttműködésen keresztül valósulhat meg” – tette hozzá.
Bár Birol nem nevezett meg konkrét országokat, amelyek felelősek lennének a kapcsolatok megszakadásáért, a háború Ukrajnában és az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború különösen nagy hatással volt az energiaárakra. A globális gázárak az orosz inváziót követően megugrottak, és a Covid előtti szinthez képest közel 50%-kal magasabbak maradtak. Európa kezdetben képes volt pótolni a gázhiányt, miután Oroszország ellen szankciókat vezettek be, és az Egyesült Államoktól vásárolt cseppfolyósított földgázzal (LNG) biztosította az ellátást. Azonban ez a forrás most veszélybe került, mivel a kapcsolat az EU és Donald Trump elnök között romlott.
A csúcstalálkozón való amerikai részvétel Birol szerint „sikernek” számít, de a Trump-adminisztráció éles kritikát fogalmazott meg a globális energiafelügyeleti szerv, az IEA ellen, amely a tiszta energiák előmozdítását és a kőolaj- és gázfogyasztás csökkenésének előrejelzését támogatta. Számos kutatóintézet és tudós azonban megvédte az IEA álláspontját. Laurence Tubiana, az Európai Klíma Alap vezérigazgatója elmondta: „A nagyobb döntések esetében, mint például a globális olajkereslet jövője, az IEA következetesen megbízhatóbb előrejelzőnek bizonyult, mint a fosszilis energiacégeké.”
Miliband a csúcson felolvasta III. Károly levelét is, amelyben a király hangsúlyozta, hogy a tisztább energia átmenete és a polgárok energiaellátásának biztonsága érdekében a hasonló csúcstalálkozók létfontosságúak a nemzetek közötti tapasztalatcserében, különösen a globális délen és a Commonwealth országai között. Az Egyesült Királyság kormánya célja, hogy a jövő évtized végére Nagy-Britannia elektromos áramának 95%-a tiszta energiaforrásokból származzon, jelenleg ez körülbelül 60%. Miliband a BBC R4 Today műsorának nyilatkozva elmondta, hogy ez garantálni fogja az alacsonyabb energiaárakat 2030-ra. Az energiaátmenet, amely már most is zajlik, bár nem mentes a nehézségektől, valószínűleg e korszak egyik legmeghatározóbb jelensége lesz.
Ezeket is érdemes megnézni
Melyik a legnagyobb ország Afrikában és mit érdemes tudni róla?
A NASA megmentése a saját hibáitól – vajon a milliárdos a megfelelő választás?
