Az élet más bolygókon és ami ebből nekünk következik
A tudományos felfedezések nem csupán a tudásunkat bővítik, hanem gyakran mélyen hatnak a pszichénkre is, megmutatva az Univerzum méretét és a helyünket benne. Az ilyen pillanatok közé tartozik, amikor űrszondák először küldtek vissza képeket a Földről, valamint a más világokon lévő élet felfedezése, amely most egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy valósággá váljon. A legfrissebb hírek szerint a K2-18b nevű bolygón egy olyan gáz nyomaira bukkantak, amely a Földön egyszerű tengeri organizmusok által keletkezik. Prof. Nikku Madhusudhan, a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetének vezetője szerint ez a felfedezés olyan alapvető kérdésekre adhat választ, amelyek az emberi lét értelmét érintik. A tudós úgy véli, hogy közel állunk ahhoz, hogy kiderüljön, nem vagyunk egyedül az Univerzumban.
Az emberi történelem során őseink számos mesét alkottak olyan lényekről, akik az égen élhetnek. A 20. század elején a csillagászok úgy vélték, hogy egyenes vonalakat látnak a Mars felszínén, ami spekulációkat gerjesztett arról, hogy a bolygó egy fejlett civilizáció otthona lehet. Ez az elképzelés rengeteg sci-fi kultúrát inspirált, amelyben repülő csészealjak és zöld kis űrlények szerepeltek. A hidegháborús időszakban a nyugati kormányok a kommunizmus terjedésétől való félelmet gerjesztettek, így az űrből érkező látogatók gyakran fenyegetésként jelentek meg, nem pedig reményforrásként. Azonban az elmúlt évtizedekben a más világokon lévő élet legmeggyőzőbb bizonyítékai nem a Marsról vagy a Vénuszról érkeztek, hanem egy olyan bolygóról, amely több száz trillió mérföldnyire található egy távoli csillag körül.
A földönkívüli élet kutatása során az egyik legnagyobb kihívás a megfelelő helyek megtalálása. A NASA eddig a Marsra összpontosított, ám 1992-ben a Földünktől távol eső csillagok körüli első bolygó felfedezésével ez a megközelítés megváltozott. Azóta közel 6000 exobolygót fedeztek fel, sok közülük gázóriás, mint például a Jupiter és a Szaturnusz, míg mások túl forrók vagy túl hidegek ahhoz, hogy folyékony víz létezzen rajtuk, ami a földi élet alapvető eleme. Azonban sok bolygó az úgynevezett „Aranyos zónában” helyezkedik el, ahol a távolság „éppen megfelelő” az élet fenntartásához. Prof. Madhusudhan úgy véli, hogy a galaxisunkban több ezer ilyen bolygó is lehet.
Ahogy ezek az exobolygók felfedezése zajlott, a tudósok olyan eszközöket fejlesztettek ki, amelyek képesek elemezni a légkörük kémiai összetételét. A céljuk az volt, hogy a távoli világok légkörén átszűrődő csillagfényt megfigyeljék, és kémiai nyomokat keressenek, amelyek az élethez köthető molekulákat jelölik, úgynevezett biosignatúrákat. A NASA James Webb Űrteleszkópja (JWST), amely a legújabb felfedezés során észlelte a gázt a K2-18b bolygón, az eddigi legfejlettebb űrteleszkóp. A JWST indítása 2021-ben óriási izgalmat keltett, hiszen a tudósok úgy vélték, hogy végre képesek lesznek élet nyomait felfedezni az Univerzumban.
Bár a JWST korlátai vannak, és nem képes az olyan apró bolygók észlelésére, mint a Föld, a NASA a jövőben tervezi a Lakható Világok Obszervatóriumának (HWO) létrehozását, amely a 2030-as években indulhat. Ezen a téren az Európai Déli Obszervatórium (ESO) rendkívül nagy teleszkópja (ELT) is várhatóan jelentős előrelépést hoz, amely képes lesz részletesebben megfigyelni a bolygók légkörét.
Prof. Madhusudhan célja, hogy két éven belül elegendő adatot gyűjtsön a K2-18b körüli biosignatúrák megerősítésére. Azonban, ha sikerül is, ez még nem jelenti azt, hogy azonnali ünneplés következik a földönkívüli élet felfedezése miatt. Ez inkább egy újabb tudományos vitát indít el arról, hogy a biosignatúrák nem élő folyamatok eredményei is lehetnek. Ahogy több adat gyűlik össze, és a tudósok nem találnak alternatív magyarázatokat, a tudományos konszenzus fokozatosan elmozdulhat abba az irányba, hogy valóban létezik élet más világokon.
A tudósok számára a földönkívüli élet keresése soha nem volt ennyire intenzív, és soha nem voltak olyan kifinomult eszközök a rendelkezésükre, mint ma. Sokan a területen úgy vélik, hogy már nem az a kérdés, hogy találunk-e életet más világokon, hanem az, hogy mikor. Prof. Madhusudhan szerint a földönkívüli élet felfedezése nem félelmet, hanem reményt hoz. Az emberek a jövőben, amikor az égre néznek, nem csak fizikai objektumokat látnak, hanem egy élő eget is, ami hatalmas társadalmi átalakulásokat indíthat el.
Ez a felfedezés segíthet abban is, hogy jobban megértsük saját helyünket az Univerzumban, és a tudományos közösség számára új kapukat nyithat meg a felfedezések előtt. Az emberi psziché alapvetően megváltozhat, ahogy ráébredünk arra, hogy nem vagyunk egyedül, és ez a tudat összeköthet minket, eltüntetve a nyelvi, politikai és földrajzi határokat.
Ezeket is érdemes megnézni
Ausztria legnagyobb hegye: Fedezd fel a Großglockner csodáit!
BBC tudósító faggatja Trumpot az amerikai marhaexport ügyében
