
Ki nyeri a versenyt az emberi robotok fejlesztésében?
Egy ragyogó tavaszi reggel Hannoverben, Németországban vagyok, hogy találkozzak egy robottal. Meghívást kaptam, hogy megtekintsem a G1-et, egy humán robotot, amelyet a kínai Unitree cég fejlesztett ki, a Hannover Messe keretein belül, amely a világ legnagyobb ipari vásárai közé tartozik. A G1 körülbelül 130 centiméter magas, ami kisebb és megfizethetőbb, mint a piacon lévő többi humán robot. A mozgásának és ügyességének annyira folyékony a spektruma, hogy videói, amelyeken táncol vagy harcművészeti számokat ad elő, vírusként terjedtek el az interneten.
Ma a G1-et Pedro Zheng, a Unitree értékesítési vezetője távolról irányítja. Elmagyarázza, hogy a vásárlóknak minden G1-et programozniuk kell az autonóm funkciókhoz. Az emberek, akik elhaladnak mellette, megállnak, és aktívan próbálnak interakcióba lépni a G1-gyel, ami sok más bemutatott gépre nem mondható el. Kinyújtják a kezüket, hogy kezet fogjanak vele, hirtelen mozdulatokat tesznek, hogy lássák, reagál-e, nevetnek, amikor a G1 integet vagy hátrahajlik, és elnézést kérnek, ha véletlenül nekiütköznek. Valami van a humán formájában, ami, bármennyire is furcsa, mégis megnyugtatja az embereket.
A Unitree csak egy a sok cég közül, amelyek világszerte humán formájú robotokat fejlesztenek. A potenciál óriási – a vállalkozások számára olyan munkaerőt ígér, amely nem igényel szabadságot vagy fizetésemelést. Emellett a legjobb háztartási eszköz is lehetne, hiszen ki ne szeretne egy gépet, amely elvégzi a mosást és pakolja a mosogatót. Azonban a technológia még mindig messze van attól, hogy elérje ezt a célt. Míg a robotkarok és mobil robotok évtizedek óta elterjedtek a gyárakban és raktárakban, e munkahelyek körülményeit könnyen lehet kontrollálni, és a dolgozók biztonságban tarthatók. Egy humán robot bevezetése egy kiszámíthatatlanabb környezetbe, mint például egy étterem vagy egy otthon, sokkal nehezebb feladat.
A hasznos humán robotoknak erősnek kell lenniük, de ez egyben potenciálisan veszélyes is – egy rossz időben bekövetkező elesés is veszélyeztetheti a környezetét. Rengeteg munka szükséges ahhoz, hogy a robotok mesterséges intelligenciáját fejlesszék. A Unitree szóvivője a BBC-nek elmondta, hogy „a mesterséges intelligencia egyszerűen még nem érte el azt a áttörési pillanatot”, amely lehetővé tenné a robotok számára, hogy bonyolult feladatokat logikus módon végezzenek el. Jelenleg a G1-et kutatóintézeteknek és technológiai cégeknek értékesítik, akik a Unitree nyílt forráskódú szoftverét használhatják fejlesztéseikhez.
A vállalkozók jelenleg a raktárakra és gyárakra összpontosítanak, ahol humán robotokat alkalmaznak. Ennek legmagasabb profilú képviselője Elon Musk, akinek autógyára, a Tesla, egy Optimus nevű humán robotot fejleszt. Januárban Musk azt mondta, hogy „több ezer” robotot fognak építeni az idén, és azt várja, hogy „hasznos dolgokat” végezzenek a Tesla gyáraiban. Más autógyártók is hasonló irányba haladnak. A BMW nemrég bevezetett humán robotokat egy amerikai gyárban, míg a dél-koreai Hyundai cég több tízezer robotot rendelt a Boston Dynamics-tól, amelyet 2021-ben vásároltak meg.
Thomas Andersson, a STIQ kutatócég alapítója, 49 olyan céget követ nyomon, amelyek humán robotokat fejlesztenek – azokat, amelyeknek két karjuk és lábuk van. Ha a definíciót kibővítjük olyan robotokra, amelyeknek két karjuk van, de kerekeken mozognak, akkor több mint 100 céget figyelhetünk. Andersson úgy véli, hogy a kínai cégek valószínűleg dominálni fogják a piacot. „A robotika ellátási lánca és egész ökoszisztémája hatalmas Kínában, és nagyon könnyen lehet iterálni a fejlesztéseket és végezni a kutatást” – mondja. A Unitree is hangsúlyozza ezt az előnyt: a G1 ára 16 000 dollár (kb. 12 500 font), ami viszonylag olcsónak számít robotok között.
A jelentések alapján a befektetések az ázsiai országokat részesítik előnyben. A STIQ legutóbbi jelentése megjegyzi, hogy a humán robotokhoz szükséges összes finanszírozás közel 60%-át Ázsiában gyűjtötték össze, míg az Egyesült Államok csupán a maradékot vonzza. A kínai cégeknek további előnyük van a helyi és állami támogatások révén. Például Sanghajban van egy állami támogatású képzőhely, ahol tucatnyi humán robot tanulja meg a feladatok elvégzését. De vajon hogyan tudnak versenyezni az amerikai és európai robotgyártók ezzel?
Bristolban Bren Pierce három robotikai céget alapított, legújabbja, a Kinisi, most indította el a KR1 robotot. Míg a robotot az Egyesült Királyságban tervezték és fejlesztették, gyártása Ázsiában zajlik. „A probléma, amellyel egy európai vagy amerikai cég szembesül, hogy az összes alkatrészt Kínából kell beszereznie. Így hát ostobaság lenne az alkatrészeket átkonvertálni a világ másik végére, amikor mindezt egyszerűen az eredeti helyszínen, Ázsiában összerakhatnánk” – mondja Pierce.
A KR1 nem teljes humán formájú, mivel tervezték a raktárak és gyárak számára, így lábak nélkül készült. „Minden helyiségnek sima padlója van. Miért akarnál egy nagyon bonyolult formát, amikor egyszerűen csak egy mobil alapra helyezheted?” – teszi fel a kérdést. Ahol csak lehetséges, a KR1 tömegtermelt alkatrészekből épül fel – a kerekek például megegyeznek az elektromos roller kerekével. „A filozófiám az, hogy minél több dolgot megvegyél a boltban. Így az összes motorunk, akkumulátorunk, számítógépünk, kameránk kereskedelmi forgalomban kapható, tömegtermelt alkatrészek” – mondja.
Mint a Unitree versenytársai, Pierce is hangsúlyozza, hogy a valódi „titkos összetevő” a szoftver, amely lehetővé teszi a robot számára, hogy együttműködjön az emberekkel. „Sok cég jön ki nagyon fejlett robotokkal, de aztán ahhoz, hogy telepíteni és használni tudd őket, doktori fokozatra van szükséged a robotikában. Amit mi próbálunk tervezni, az egy nagyon egyszerűen használható robot, amit egy átlagos raktári vagy gyári dolgozó is két óra alatt megtanulhat használni” – mondja Pierce. A KR1-et pilot ügyfeleknek fogják tesztelni az idén.
De vajon a robotok valaha is kilépnek a gyárakból otthonokba? Még a legoptimistább Pierce is azt mondja, hogy ez még messze van. „Az elmúlt

