Élet építőkövei az aszteroidán, állítják a tudósok

Az élet kémiai építőköveit felfedezték a Bennu nevű aszteroida szemcsés porában, derül ki egy friss elemzésből. A NASA űrhajójával gyűjtött minták gazdag ásványi anyagokat és több ezer szerves vegyületet tartalmaznak. Ezek között megtalálhatók az aminosavak, amelyek a fehérjék alkotóelemei, valamint a nukleobázisok, amelyek a DNS alapvető összetevői. Ez nem jelenti azt, hogy valaha is élt volna élet a Bennun, de alátámasztja azt az elméletet, miszerint az aszteroidák szállították ezeket az élethez szükséges alapanyagokat a Földre, amikor több milliárd évvel ezelőtt ütköztek bolygónkkal. A tudósok úgy vélik, hogy ugyanezeket a vegyületeket más világokra is eljuttathatták a Naprendszerünkben.

Sara Russell professzor, a londoni Természettudományi Múzeum kozmikus mineralógusa elmondta: „Amit megtudtunk belőle, az lenyűgöző. Arról mesél nekünk, hogy honnan származunk, és lehetővé teszi, hogy válaszoljunk ezekre a valóban nagy kérdésekre, amelyek arra vonatkoznak, hogy hol kezdődött az élet. Ki ne akarna tudni arról, hogyan indult el az élet?” A megállapításokat két tanulmányban publikálták a Nature és a Nature Astronomy folyóiratokban. A Bennu megszerzése az egyik legmerészebb küldetés volt, amit a NASA valaha megkísérelt. Az Osiris Rex nevű űrhajó kibővített egy robotkart, hogy összegyűjtsön néhány anyagot a 500 méter széles űrszikláról, majd ezt egy kapszulába csomagolva visszahozta a Földre 2023-ban. Körülbelül 120 gramm fekete port gyűjtöttek össze, amelyet tudósoknak osztottak szét világszerte. Bár ez elsőre nem tűnik sok anyagnak, valójában igazi kincsesbányának bizonyult.

Russell professzor, aki a mikroszkopikus részecskék tanulmányozásával foglalkozik, elmondta: „Minden egyes szemcse új információt árul el nekünk a Bennuról.” A legújabb kutatások során kiderült, hogy az aszteroida tele van nitrogén- és szénben gazdag vegyületekkel. Ezek között megtalálható a Földön létező élet által használt 20 aminosav közül 14, valamint a DNS-t alkotó négy gyűrűs molekula – adenine, guanine, cytosine és thymine. A tanulmány különféle ásványokat és sókat is felfedezett, ami arra utal, hogy víz egykoron jelen volt az aszteroidán. Az ammónia, amely fontos a biokémiai reakciókhoz, szintén felfedezésre került a mintában. Néhány ilyen vegyületet már korábban is észleltek a Földre zuhant űrsziklákban, de másokat eddig még nem azonosítottak.

Russell professzor úgy fogalmazott: „Egyszerűen hihetetlen, mennyire gazdag. Tele van olyan ásványokkal, amelyeket korábban meteorokban még nem láttunk, és olyan kombinációkkal, amelyeket még sosem figyeltünk meg.” Ez a legújabb kutatás tovább növeli a bizonyítékok számát, hogy az aszteroidák vízet és szerves anyagokat juttattak a Földre. Ashley King doktor, a Természettudományi Múzeum kutatója elmagyarázta, hogy a korai Naprendszer rendkívül viharos volt, és milliók repkedtek olyan aszteroidák, mint a Bennu. Az a feltételezés, hogy ezek bombázták a fiatal Földet, beoltva bolygónkat az óceánok és az élet lehetőségeit adó alapanyagokkal.

A Föld nem volt az egyetlen világ, amit űrsziklák értek el. Az aszteroidák más bolygókkal is ütköztek. King doktor hozzátette: „A Föld egyedi, hiszen eddig itt találtunk életet, de tudjuk, hogy az aszteroidák szén- és vízalkotókat juttattak a Naprendszer minden részébe.” Egyik legfontosabb kérdés, amire a tudósok választ próbálnak találni, hogy ha a megfelelő körülmények adottak, miért van élet itt a Földön, és vajon máshol a Naprendszerben is találhatunk-e életet. Ez egy kulcsfontosságú kérdés, amelyre a tudósok folytatni fogják a keresést. Még évtizedek várnak rájuk, hogy a Bennuból hozott porral foglalkozzanak, és felfedezzenek olyan részeket a kozmosz szomszédságában, amelyek még ismeretlenek számunkra.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c7vd1zjlr5lo