A Just Stop Oil mozgalom eltűnt a színről, most a föld alá húzódott vissza

A Just Stop Oil (JSO) aktivistái újra előveszik transzparenseiket, felöltik híres fluoreszkáló narancssárga mellényeiket, és feltöltik hangosbeszélőiket – ez egy olyan rutinszerű tevékenység, amit már sokszor megéltek az utóbbi három év során. Az aktivisták, akik szószólói a klímaváltozás elleni harcnak, különféle, figyelemfelkeltő akciókat hajtottak végre, mint például levesek dobálása, kukoricakeményítő festék permetezése és utak blokkolása. Mindezek eredményeként a JSO a legnagyobb megvetésnek örvendő kampánycsoportok közé került az Egyesült Királyságban. A szervezet szombatra több száz aktivista részvételére számít London központjában, azonban ez az esemény eltér az eddigiektől. Először is, a rendezvény létezése nem titok; másrészt pedig valószínű, hogy nem lesznek olyan tömeges zűrzavarok, mint korábban. Valójában ez a JSO utolsó tiltakozása.

A csoport hivatalos álláspontja szerint megnyerték harcukat, mivel követelésük, miszerint ne legyenek új olaj- és gázlicencek, most már kormányzati politikává vált. A JSO tagjai azonban magánbeszélgetések alkalmával elismerik, hogy a zavaró tiltakozások ellen bevezetett szigorú új hatalmak szinte lehetetlenné tették számukra az akciózást. Sarah Lunnon, a JSO egyik alapítója, úgy fogalmazott, hogy a szombati összejövetel egy „örömteli ünneplés” lesz, ahol a közönség a közös erőfeszítések sikerét ünnepli. Az esemény nemcsak az aktivisták számára jelent örömöt; sok autós, aki eddig késlekedett, a nagy műalkotásokat megrongáló akciókat elítélő művészetkedvelő, valamint a sport- és színházrajongók, akiknek eseményeit megzavarták, szintén örömmel fogják fogadni a JSO távozását. A rendőrség is megkönnyebbülhet, hiszen a JSO tiltakozásainak ellenőrzése több ezer órányi rendőri időt és milliókat emésztett fel. A Met Police 2023-ban azt nyilatkozta, hogy a csoport tiltakozásai körülbelül 20 millió fontba kerültek.

A JSO vége azonban kérdéseket vet fel, például azt, hogy valóban vége van-e a zavaró klímavédelmi akcióknak az Egyesült Királyságban, vagy a csoport föld alá szorulása új, még zavaróbb vagy kaotikusabb klímavédelmi akciókat szülhet. Továbbá, a klímavédelmi mozgalom számára is fontos kérdés, hogy miként kerülhetik el, hogy a jövőben hasonlóan elutasító véleményeket kapjanak, mint amilyenek a JSO esetében tapasztalhatóak voltak. A JSO modellje kicsi, elkötelezett aktivistákból álló csoportokra épült, akik célzott akciókat hajtottak végre, amelyek a lehető legnagyobb zűrzavart vagy közfelháborodást okozták. A csoport szigorú belső szabályokkal rendelkezett, amelyek megkövetelték, hogy az akciók erőszakmentesek legyenek, és hogy az aktivisták vállalják a felelősséget – azaz várjanak ott, hogy letartóztassák őket.

A rendőrség, amelyet a közönség dühös reakciója és a negatív médiafigyelem mozgósított, több hatalmat követelt a „klímavédelemmel foglalkozó őrültek” megállítására. A legnagyobb változást a 2022-es Rendőrségi, Bűnügyi, Ítélet és Bírósági Törvény hozta, amely a „közszolgáltatás szándékos vagy gondatlan zavarását” törvényes bűncselekménnyé nyilvánította. Az új törvények értelmében a közönség zavarását okozó tettek, mint például a „komoly kényelmetlenség” vagy „komoly veszteség” okozása, most potenciálisan súlyos bűncselekményekké váltak. Az új jogi keretek lehetőséget adtak az hatóságoknak arra is, hogy a közszolgáltatás szándékos zavarása miatt vádat emeljenek. Most már az is, hogy valaki egy zavaró akciót tervezett, jelentős börtönbüntetést vonhat maga után.

A következő évben elfogadott Közrendvédelmi Törvény kibővítette a rendőrség hatáskörét a tiltakozások kezelésében, és új bűncselekményeket vezetett be, mint például az „objektumokhoz való rögzítés” vagy az „infrastruktúrával való zavarás”. Eközben a bíróságok, a magasabb bíróságok támogatásával, megakadályozták a tiltakozók jogát arra, hogy „jogos kifogást” emeljenek a legtöbb ügyben. Az Apellációs Bíróság szerint a vádlott hite és motivációja túl távoli ahhoz, hogy jogos kifogásnak számítson egy ingatlan megrongálása esetén. Most már a bíróságok számára az egyetlen kérdés az, hogy a vádlottak elkövették-e a nekik felrótt tetteket, nem pedig az, hogy miért tették azt.

A JSO tagja, Sarah Lunnon szerint az elmúlt években sok ember került börtönbe, és hosszú évekre ítélték őket, ami a klímavédelmi mozgalom jövője szempontjából aggasztó. David Spencer, egy volt rendőr, aki jelenleg a Policy Exchange bűnügyi és igazságügyi vezetője, úgy véli, hogy a törvények korábban túlzottan kedveztek a zavaró tiltakozások résztvevőinek, figyelmen kívül hagyva más emberek jogait. A jogvédő szervezet, a Liberty viszont úgy véli, hogy a törvénymódosítások a demokrácia elleni támadást jelentik, és Ruth Ehrlich, a szervezet politikai és kampányvezetője arra figyelmeztet, hogy a jogi változások „elhárító hatást” gyakoroltak arra, ahogyan mindannyian kiállhatunk azokért, amiben hiszünk.

Ezekben a körülmények között néhány klímaaktivista arra a következtetésre jutott, hogy ideje feladni a mozgalom régóta tartó elszámoltathatósági elkötelezettségét. A Shut the System (STS) nevű csoport különféle bűncselekményeket követett el pénzügyi és biztosító cégek irodáiban; ablakokat törtek be, festéket kentek, zárakat ragasztottak le, és januárban több helyen optikai kábeleket is támadtak. Az egyik szervezővel beszélgetve elmondta, hogy a jogi változások miatt a hagyományos elszámoltatható tiltakozási formák már nem életképesek. „Lehetetlen lenne hatékony kampányt fenntartani, ha az embereket évekig börtönbe zárnák egyetlen akció után” – mondta a szóvivő. „Az aktivisták kénytelenek underground helyzetbe kerülni.”

A közelmúltban a Tyre Extinguishers néven ismert csoport is végzett olyan akciókat, amelyek során sportautók kerekeit deflálták több helyszínen, míg idén egy másik csoport lyukakat fúrt a Land Rover kereskedés autóinak gumiabroncsaiba. A JSO szintű z

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cz6denxzweeo