Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, értéke felülmúlja az aranyét

Az első holdkőminták, amelyeket közel 50 év után hoztak vissza a Földre, megérkeztek az Egyesült Királyságba, méghozzá Kínától kölcsönözve. Ezek az apró szemcsék most egy biztonságos helyen, egy magasan védett létesítményben található Milton Keynesben várják, hogy a tudományos közösség megvizsgálhassa őket. Prof. Mahesh Anand, a brit tudományos közösség egyetlen képviselője, akinek ilyen rendkívüli anyagot kölcsönöztek, a mintákat „aranyportól is értékesebbnek” tartja. „Senki a világon nem férhetett hozzá Kína mintáihoz, ezért ez óriási megtiszteltetés és nagy privilégium számomra” – mondta.

A kutatócsoport, amelynek tagja Prof. Anand, reméli, hogy a holdporral végzett kísérletek révén választ kaphatnak a Hold keletkezésével és a Föld korai éveivel kapcsolatos alapvető kérdésekre. A por szemcséiben olyan nyomok lehetnek, amelyek alátámaszthatják azt a tudósok által felállított elméletet, amely szerint a Hold a Földet ért ütközés következtében keletkezett, amikor a bolygónk egy Mars méretű égitesttel ütközött 4,5 milliárd évvel ezelőtt. Kína a 2020-as Chang’e 5 űrmisszió során gyűjtötte be a kőzeteket, amikor a szonda egy vulkáni területen, a Mons Rümker nevű helyen landolt. A robotkar segítségével 2 kg anyagot fúrtak ki a talajból, amelyet egy kapszulában hoztak vissza a Földre, és amely végül belső Mongóliában landolt. Ez volt az első sikeres holdmintavétel a 1976-os szovjet küldetés óta, és Kínát a új űrverseny vezető pozíciójába emelte.

A hosszú hagyományoknak megfelelően, amelyek a világ űrkutató tudósai között fennállnak, Kína most először engedte meg hét nemzetközi kutató számára, hogy hozzáférjenek a mintákhoz, lehetővé téve új felfedezések megszületését. A kis üvegfiolákat egy fényűző ceremónián adták át Prof. Anandnak Pekingben, ahol találkozott orosz, japán, pakisztáni és európai kollégákkal. „Olyan volt, mintha egy párhuzamos univerzumban lennénk – és Kína annyira előrébb jár az űrprogramjaikba való befektetés szempontjából” – fogalmazott. A brit tudós a lehető legbiztonságosabb helyre, a kézipoggyászába tette a mintákat, mielőtt visszatért volna az Egyesült Királyságba.

A Milton Keynes-i Open University laboratóriumában, ahol dolgozik, a belépés előtt ragacsos szőnyegekre lépünk, hogy megtisztítsuk a cipőinket, majd műanyag kesztyűt, köpenyt, hajhálót és kapucnit öltünk magunkra. A laboratórium magas biztonsági követelményei miatt a környezetnek makulátlannak kell lennie, hogy megakadályozzák a szennyeződést. Ha a Földről származó anyagok keverednek ezekkel az idegen szemcsékkel, az véglegesen tönkreteheti azokat az elemzéseket, amelyeket Prof. Anand csapata végezni kíván.

A laborban, ahol a mintákat tárolják, Prof. Anand egy zárat nyit ki, és óvatosan előhúz egy ziplock tasakot, amelyben három, nyakláncot tartalmazó doboz méretű edény található. Mindegyikben egy átlátszó üvegfiola található, az alján sötétszürke porral. Bár első ránézésre nem tűnik különösebben lenyűgözőnek, mégis felemelő gondolni a kozmikus utazására. Prof. Anand elmondta, hogy a 60 mg-nyi minta elegendő ahhoz, hogy évekig foglalkozzanak vele. „Itt a kicsi hatalmas. Higgyenek nekem, ez elég ahhoz, hogy éveken át elfoglaljon minket, mert a mikroszkopikus dolgokkal foglalkozunk” – tette hozzá.

A laboratórium másik részén Kay Knight technikus lesz az első, aki ténylegesen dolgozik a szemcséken, miután a fiolákat kinyitják. 36 éve vág és őröl köveket, de ez lesz az első alkalom, hogy valami olyannal dolgozik, ami közvetlenül a Hold felszínéről származik. „Nagyon izgatott vagyok” – mondta, miközben megmutatta, hogyan vág meteorokat gyémánttárcsával. „De ideges is vagyok – mert nem sok minta áll rendelkezésre, és nem igazán tudnak újra szerezni. Ez nagy kockázat” – tette hozzá.

A minták előkészítése után további laboratóriumokba kerülnek. Az egyikben egy olyan gépet látunk, amelyben számtalan cső, szelep és vezeték található. Sasha Verchovsky technikus az 1990-es évek eleje óta építi ezt a gépet, és megmutatta a kis hengert, ahol a porszemcsék 1400 Celsius-fokra melegíthetők. Ez segít nekik a szén, nitrogén és nemesgázok kinyerésében. Ez teljesen egyedi, és ez az egyik oka annak, hogy Prof. Anand úgy véli, hogy az ő laboratóriumát választották a ritka minták fogadására. James Malley, a kutatási technikus egy olyan gépet üzemeltet, amely meg tudja határozni, hogy mennyi oxigén található a por szemcsékben. Megmutatta, hogy mit fog csinálni a teszt során. „Lézert fogok használni, hogy rávilágítsak arra a szemcsére a tálcán” – mondta, miközben a számítógép képernyőjén megjelenő jelenetet néztük. „El fog kezdeni világítani, és látni fogjuk, ahogy befelé olvad” – tette hozzá.

A csapatnak egy éve van befejezni a kutatását, és a végén a válaszaik keresése valószínűleg a minták megsemmisítésével jár. Kína a Chang’e 5 küldetés óta tovább haladt, és 2024-ben a Chang’e 6 indítása hozta vissza az első mintákat a Hold távoli oldaláról. Ez egy mélyen rejtélyes terület, amely talán hosszú ideje csendben lévő vulkáni lávafolyások nyomait rejti. „Nagyon remélem, hogy ez a kezdet egy hosszú távú együttműködésnek Kína és a nemzetközi tudósok között” – mondta Prof. Anand. „Sokan közülünk a Apollo küldetések által visszahozott mintákon dolgozták ki a karrierünket, és ez egy fantasztikus hagyomány, amelyet követni érdemes. Remélem, hogy más országok is követik ezt az utat” – tette hozzá.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c4g3krykxypo