Ki nyeri a humanoid robotok fejlesztésének versenyét?

Egy fényes tavaszi reggel van Hannoverben, Németországban, és én egy robotot készülök meglátogatni. A Unitree kínai cég által fejlesztett G1 humanoid robot bemutatójára hívtak meg a Hannover Messe rendezvény keretein belül, amely a világ egyik legnagyobb ipari vására. A G1 körülbelül 130 centiméter magas, így kisebb és megfizethetőbb, mint a piacon elérhető többi humanoid robot. Rendkívül folyékony mozgási képessége és ügyessége miatt a róla készült videók, amelyekben táncokat ad elő vagy harcművészeti elemeket mutat be, vírusként terjedtek el az interneten. Ma a G1-et Pedro Zheng, a Unitree értékesítési vezetője irányítja távolról. Elmagyarázza, hogy a vásárlóknak minden G1-et programozniuk kell az autonóm funkciókhoz. Az arra járók megállnak, és próbálnak kapcsolatba lépni a G1-gyel, ami nem mondható el sok más bemutatott gépről a hatalmas konferenciateremben. Kinyújtják a kezüket, hogy kezet rázzanak vele, hirtelen mozdulatokat tesznek, hogy lássák, reagál-e, nevetnek, amikor a G1 integet vagy hátrahajlik, és elnézést kérnek, ha nekik ütköznek. Van valami az emberi formájában, ami, noha kísérteties, mégis megnyugtatja az embereket.

A Unitree csak egy a világ számos cégéből, amelyek humanoid robotokat fejlesztenek. A potenciál hatalmas: az üzleti világ számára olyan munkaerőt ígér, amely nem igényel szabadságot vagy fizetésemelést. Emellett a végső háztartási készülék is lehetne. Ki ne szeretne egy olyan gépet, amely képes lenne mosni és a mosogatógépet bepakolni? Azonban a technológia még mindig messze van ettől a céltól. Míg a robotkarok és mobil robotok évtizedek óta elterjedtek a gyárakban és raktárakban, ezekben a környezetekben a feltételek kontrollálhatóak, és a munkavállalók biztonsága biztosított. Egy humanoid robot bevezetése egy kiszámíthatatlanabb környezetbe, mint például egy étterem vagy egy otthon, sokkal bonyolultabb probléma. Ahhoz, hogy a humanoid robotok hasznosak legyenek, erősnek kell lenniük, de ez potenciálisan veszélyessé is teheti őket – csupán az, hogy rossz időben esnek el, máris veszélyhelyzetet teremthet. Rengeteg munka áll még előttünk az olyan mesterséges intelligencia fejlesztésében, amely irányítaná ezeket a gépeket. A Unitree egyik képviselője a BBC-nek elmondta: „A mesterséges intelligencia egyszerűen még nem érte el azt a áttörési pillanatot, amelyre várunk. A mai robotok mesterséges intelligenciája számára a logika és a következtetések levonása, például összetett feladatok logikus módon való megértése és végrehajtása, kihívást jelent.”

Jelenleg a G1-et kutatási intézményeknek és technológiai cégeknek értékesítik, amelyek a Unitree nyílt forráskódú szoftverét használhatják fejlesztésre. A vállalkozók egyelőre a humanoid robotok raktárakban és gyárakban való alkalmazására összpontosítanak. A legnagyobb népszerűségnek örvendő projekt Elon Muskhoz köthető, aki a Tesla autógyártó cégnél dolgozik egy Optimus nevű humanoid robot fejlesztésén. Januárban bejelentette, hogy „több ezer” robotot fognak gyártani az idén, és elvárásaik szerint hasznos dolgokat fognak végezni a Tesla gyárakban. Más autógyártók is hasonló irányba haladnak: a BMW nemrég humanoid robotokat mutatott be egy amerikai gyárban, míg a dél-koreai Hyundai több tízezer robotot rendelt a Boston Dynamics-tól, amelyet 2021-ben vásároltak meg.

Thomas Andersson, a STIQ kutatócég alapítója 49 humanoid robotot fejlesztő céget követ nyomon, ezek két karú és lábú robotok. Ha a definíciót kiterjesztjük azokra a robotokra, amelyek két karral rendelkeznek, de kerekeken mozognak, akkor már több mint 100 céget figyel. Andersson véleménye szerint a kínai cégek valószínűleg dominálni fogják a piacot, mivel Kínában hatalmas a robotikai ellátási lánc és az egész ökoszisztéma, ami megkönnyíti a fejlesztéseket és a kutatás-fejlesztést. A Unitree kiemeli ezt az előnyt: a G1 ára, 16 000 dollár (kb. 12 500 font) viszonylag olcsónak számít egy robot esetében. Andersson arra is rámutat, hogy a befektetések az ázsiai országokat részesítik előnyben. A STIQ legutóbbi jelentése szerint a humanoid robotok finanszírozásának közel 60%-át Ázsiában gyűjtötték össze, míg az Egyesült Államok a többi részesedést vonzza. A kínai cégek számára a nemzeti és helyi kormányzat támogatása is előny, például Sanghajban egy államilag támogatott képzőközpont működik, ahol tucatnyi humanoid robot tanul feladatokat végrehajtani.

De hogyan tudnak az amerikai és európai robotgyártók versenyezni ezzel? A bristoli Bren Pierce három robotikai céget alapított, legújabb vállalkozása, a Kinisi most indította el a KR1 robotot. Míg a robotot az Egyesült Királyságban tervezték és fejlesztették, gyártása Ázsiában zajlik. „A probléma, amivel egy európai vagy amerikai cég szembesül, hogy az összes alkatrészt Kínából kell megvásárolnia. Így aztán irracionális, hogy a motorokat, akkumulátorokat és ellenállásokat megvásárolják, majd azokat át kell szállítani a világ másik végére, hogy összeszereljék, amikor mindezt egy helyen, Ázsiában is megtehetnék.” Pierce a költségek csökkentése érdekében nem törekszik a teljes humanoid formára; a raktárakba és gyárakba tervezett KR1-nek nincsenek lábai. „Mivel ezek a helyek lapos padlóval rendelkeznek, miért akarnánk a bonyolultabb forma költségeit?” – kérdezi. Ahogy lehetőség van rá, a KR1 tömeggyártott alkatrészekből készül, a kerekek például ugyanolyanok, mint amit egy elektromos rollerhez használnak. „Az én filozófiám az, hogy vásárolj meg minél több dolgot a polcról. Így az összes motorunk, akkumulátorunk, számítógépünk, kameránk kereskedelmi forgalomban elérhető, tömeggyártott alkatrészekből áll” – mondja. Mint a Unitree versenytársai, Pierce is hangsúlyozza, hogy a valódi „titkos összetevő” az a szoftver, amely lehetővé teszi, hogy a robot együttműködjön az emberekkel. „Sok cég jön ki nagyon fejlett robotokkal, de aztán szükséges, hogy egy PhD fokozattal rendelkező szakértő telepítse és használja őket. Amit mi próbálunk tervezni, az egy nagyon egyszerűen használható robot, amelyet egy átlagos raktári vagy gyári munkás néhány óra alatt meg tud tanulni használni” – mondja Pierce. A KR1 képes lesz végrehajtani egy feladatot, miután az emberek 20-30

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c62jxdxng7do