Önmagamért harcolok 8. – körforgás A és B pont között

Önmagamért harcolok 8. – körforgás A és B pont között

Két visszatérő pont van az életemben, nevezzük őket A és B pontnak, de lehetnének akár a fény és a sötétség, vagy fekete és fehér is.

“A” pontban töltöttem eddig életem jelentős részét, 47 évemből kb 44-t.

Az a jellemző rá, hogy jelentős túlsúllyal rendelkezem, felnőtt életemben általában 100 kg körül, a max 110kg volt. Gyűlölöm magam, gyűlölöm a világot, gyűlölöm a kövéreket és a soványakat. El akarok bújni a világ elől, eltemetni magam, miközben semmit nem teszek a nihil ellen, csak folyamatosan és végtelenül sajnálom magam. Szarul nézek ki,és úgy is érzem magam. Elfojtom a saját akaratom, és mindenkinek meg akarok felelni.

“B” pontban eddig csak átmenetileg, max pár hónapig tartózkodtam.

Itt 80kg környékén vagyok, csinosnak érzem magam (lehet, hogy ez szerinted ez még mindig baromi sok, de köszi, én itt jól vagyok). Folyamatosan kapom a dicséreteket, a legtöbben megkérdezik, hogy csináltam. Nőnek érzem magam, figyelek az öltözködésre, keresem a társaságot, sikeresnek érzem magam.

Az elmúlt 120 nap alatt megint eljutottam A pontból B pontba. Idén összesen 20 kg-t fogytam eddig, 50 cm-vel vagyok “karcsúbb”, a zsír%-om 45,8-ról 33,4-re csökkent.

Lehetett volna több is, volt jó pár nehéz napom-időszakom, amikor megborultam, és a kajához nyúltam. Már nem gondolok úgy ezekre az alkalmakra, mintha vége lenne a világnak, nem az a célom, hogy teljesen eltűnjenek az életemből a falásrohamok. Jó lenne persze, de ez még hihetetlen nekem. Mindössze annyit szeretnék, hogy minden ilyen alkalommal meg tudjak állni, és folytatni tudjam a helyes étkezést.

Már nem gyűlölöm magam egy-egy falásért, nem gondolom, hogy emiatt rosszabb-csúnyább-kevésbé szerethetőbb-sikertelenebb lettem. Az életem részének tekintem, amit el kell fogadnom.

Nagyon veszélyes ponthoz érkeztem. Eddig a már többször bejárt, ismert utat tettem meg, most azonban ismeretlen területre értem.
Maximum 5 kg-t szeretnék még fogyni. Sem az arcom, sem a bőröm nem bír már el többet. Nem akarok hirtelen “öreg” arcot, és a rengeteg felesleges lógó bőrt sem fogja levágni rólam senki. Az utolsó pár kg fogyás nehézsége, és a súlymegtartás ismeretlen mezeje vár rám. Nem a kalóriadeficit/kalóriaegyensúly kérdésköre felfoghatatlan számomra, nem ez a része okoz nehézséget.

Eddig úgy zajlott a körforgás A és B pont között, hogy amikor már nagyon elegem volt magamból “A” pontban, jött egy “katt”, és átküzdöttem magam “B” pontba. Ezzel a helyzettel meg voltam elégedve, elengedtem magam, nem figyeltem a mérleget, jöttek az “ez még belefér” evészetek, és visszakerültem “A” pontba. Ezt kell most megakadályoznom. Soha-soha többé nem akarok visszajutni “A” pontba, mert összehasonlíthatatlanul jobb most nekem.

Amikor ezeket a sorokat írom, 30 nap van még hátra a 150 napos kihívásból, és remélem, még legalább 30 év az életemből. Amit “B” pontban, önmagammal megelégedve, boldogan, csinosan szeretnék megélni. Új célokat kell találnom, amik elég erősek ahhoz, hogy továbbra is motiváljanak.